4.rész

Egész este nem aludtam. A sírás kerülgetett. Hogy hogy velem történik ez?

Ilyen gondolatokkal voltam elfoglalva, amikor Iza hívott.

- Szia,Iza!

- Szia,Kata!Csak azért hívlak,hogy hányra menjünk.

- Hánykor kezdődik a koncert?

- Este 7.

- Akkor fél 7-re.

- Ok. Szia

- Szia.

Reggel 8 -kor hullafáradtan, végre kipattantam az ágyból és lementem reggelizni.

-Kicsim! Ma este számítunk rád, jönnek a nagyiék a családi társasjáték napunkra.

- Mi az ma van? –kérdeztem, előre félve a választól.

- Igen. Miért? Ne mondd, hogy elfelejtetted! Megint. Esetleg van valami programod mára?

- De sajnos elfelejtettem. És igen van mára programom.

- Ezt nem hiszem el, miért vagy ilyen felelőtlen?

- Anya, legutóbb is megoldottam,de most nem fog menni,mivel……  - itt egy kicsit megakadtam. Mit mondhattam volna?

- Mivel?- kérdezte anyu. Mivel nem tudtam ,mit mondjak, és amúgy sem szoktunk hazudni egymásnak,hát elmondtam az igazat.

- Mivel Izával és Fannival megpróbálunk bejutni a koncertre.

- Ó. És ez olyan fontos?

- Hát persze.

- Na jó. Utolsó alkalom. Legközelebb mindenki itt lesz! Rendben?- hát persze, hogy Peti se jön.

-Rendben  -mondtuk egyszerre a bátyámmal .

Egész nap ruhát kerestem. Vajon mit kell felvenni egy ilyen koncertre? Mivel nem tudta,ezért felvettem egy Marry me Zayn Malik-os pólót, (mivel Ő a kedvencem) egy fekete nadrággal.

Végre fél hét,már itt vagyunk az  aréna előtt, sok ezer  lány sikongatását hallva.
Hú,hát a lányok is kitettek magukért. Izán egy Harry Styles -os póló volt farmerrel, 

Fannin pedig egy Marry me Harry-s póló volt cicagatyával.

Egyszer csak begurult elénk egy piros busz.  Először egy öltönyös emberke szállt ki belőle,aki  gondolom én, Paul volt, a  menedzserük. Gyorsan kiszállította a fiúkat és őket védelmezve mentek be az ajtón. Ezt el sem hiszem, hogy pont előttünk történt mindez. Ez egy csoda.