21.rész

Sziasztok! Itt a kövi rész ! Remélem  tetszeni fog!

Ha tetszett, légyszi írjatok komit! :) Köszönöm az eddigi kommenteket, és a véleményt is a blogomról.

*Harry szemszöge*

 -  És én ezt?- kérdeztem tőle.

- Csak úgy. Emlékszel, még tartoztam neked. –mondta felelevenítve a fura délutánunkat, amikor még nem volt Barbi.

- Emlékszem.

- Na, jó galambocskáim, fejezzétek be,a szerelmeskedést,és menjünk végre be a házba!-  szólt Tommo. Igazából nekem fel sem tűnt, hogy itthon vagyunk, de mindegy.

-  Fiúk, valaki segítene a házimban, mert a fizika nem az erősségem, és ez a hülye tanár feladott egy csomó mindent?- kérdezte Kata. Ja, igen Kata magán suliba jár, mert még tanköteles.

- Én segítek! Úgy is jó voltam fizikából! –hazudtam. De ez van. Csak nem lehet olyan nehéz!

- Köszönöm!- ugrándozott örömében. Felmentünk a lépcsőn, és bementünk a szobájába. – Szóval, itt van! – nyitotta ki a könyvét a 2. fejezetnél, ami az energia volt. Éljen, ezt legalább tudtam!

- Ok. Mit nem értesz benne? – kérdeztem.

- Hát úgy semmit. Légyszi segíts, nem akarok egyest kapni,és holnap lesz fizikám-könyörgött, miközben elvesztem a gyönyörű barna szemekben.

- Persze, segítek. - És elkezdtem mondani/magyarázni.  Mikor végére értem láttam rajta, hogy tényleg megértette, mert mintha fény gyúlt volna ki ott benne, úgy nézett rám.

- Köszönöm szépen! Már végre megértettem. Te leszel mindig a tanárom, ha nem értek valamit- mondta és adott egy hosszú, finom, cuppanós puszit az arcomra.

- Semmiség volt! Nincs mit, és máskor is szívesen segítek!- fejeztem be, mire elkezdett csörögni a telefonom. A kijelzőn Barbi mosolygós feje látszott, és ezt Kata is észrevette. Sajnáltam, de fel kellett vennem. Mi van, ha valami fontos?

-  Szia, édesem !

- Szia!

- Mi történt? –kérdeztem.

- Képzeld néztem egy magazint, amiben volt egy csodálatos ruha, hozzáillő táskával és cipővel. Szerintem neked is tetszene. Átjössz megnézni?- kérdezte, én meg megbántam, hogy felvettem a telefont. Ilyenkor nem tudom elviselni, de olyan csinos és jó teste van.

- Persze. Átmegyek. Utána meg megveszem neked- mondtam, mert úgy is ezt akarná. Kata furán nézett rám, de nem tulajdonítottam ennek nagyobb figyelmet.

- Tényleg? Köszönöm! –sikítozott hangosan, amit még a mellettem ülő lány is meghallott. Szomorú volt,és csalódott. Leraktam a telefont, felálltam és elindultam az ajtó felé.

- Szia, Harry! Köszönöm a segítséget!- köszönt el Kata.

- Szia. Ma nem biztos, hogy hazajövök. Szólnál ma a többieknek?- kérdeztem. Bólintott és kimentem a szobájának ajtaján. Lementem a lépcsőn felvettem egy kabátot és az én agyon hordott barna cipőm és már mentem is ki a bejárati ajtón. Kiválasztottam az öt kocsi közül egyet és indultam is el az én barátnőmhöz.

*másnap*

Este tényleg nem aludtam otthon. Barbival hasznosan töltöttük az időt. Megkapta tőlem azt a ruhát, azzal a táskával és cipővel. Az egész úgy kezdődött, hogy bementünk az ajtón és ő felpróbálta a ruhát, amiben kijött hozzám. Én a látványtól-és szerintem más fiú is ezt tette volna- felizgultam. Elkezdtem közeledni hozzá, mire ő is jött felém, felemeltem a derekánál fogva, és felvittem a szobánkba. Mikor felértünk ledobtam az ágyra- persze óvatosan- és kezdetét vette csókcsatánk. Elkezdtük egymásról levenni a ruháinkat. Mikor elfogytak a ruhadarabok, testének minden egyes részletét behintettem puszikkal. Mikor megunta, fordított a helyzetünkön. Ő került felülre. ( Innentől szerintem tudjátok folytatni ;-)  Szerkesztő megjelenítése )

 *Kata szemszöge*

 Már alig vártam, hogy javítsa ki a dogákat a tanárnő, mivel mindent ki szokott javítani még az adott órán.

- Ok. Kata Huszár, az Öné lett a legjobb. Ötös lett. Hibátlan lett. Gratulálok!- mondta, mire én nem hittem el. Tényleg Harry-vel fogok tanulni. J Kimentem a dolgozatomért. Még elmondta a többit és mehettünk haza. Mikor hazaértem, berontottam a házba:

- Köszönöm, köszönöm, köszönöm! Imádlak! – ugrottam Harry nyakába, és agyon puszilgattam.

- Szívesen, de mit? –kérdezte, még mindig meglepetten.

- Ötöst kaptam a dolgozatomra! –kiáltottam örömömben.

- Nincs mit! –mondta és lerakott. Akkor láttam, hogy itt van közöttünk a számomra hárpia, ő szerinte meg édeském. Szomorúan néztem Harry-re, aki egy „ez van” nézéssel viszonozta. Felmentem a szobámba, és gondolkoztam. Mitől jobb ő, mint én? Megnéztem magam a tükörben, és rájöttem. Kövér vagyok. Barbinak tökéletes alakja van, én meg egy hájas disznó vagyok. Szombaton Zayn elvisz Bradfordba, hogy bemutasson a családjának, és hogy megismerjem az igazi apám, de így nem mehetek el. Mit fognak rólam gondolni? Megvan! Hogy egy semmirekellő vagyok, aki nem is illik a családba, mert mindenki csont vékony, én meg egy 100 tonnás víziló. Lementem a konyhába, mert Liam felkiabált, hogy vacsora van. Az asztalnál nagyon finom csirke volt, sült krumplival, és mindenféle zsíros kajával. Én csak megrökönyödve néztem, amit Louis is észrevett.

- Kata, mi a baj?-kérdezte.

- Semmi… csak… én …nem akarok ilyet enni. Nincs valami más?-dadogtam.

- MICSODA?????? -kiáltott fel Niall, a pókhas. Komolyan mondom, akármennyit eszik, nem látszik meg rajta. - Mi az, hogy nem kell? Ez csirke. Érted? CSIRKE!!!!!!- kiabálta, miközben felszúrt egy adagot a villájára és felém nyújtotta.

- Igen értem,de most nem kérek. Nincs valami gyümölcs? Vagy Joghurt? Apropó felmehetnék a konditermetekbe? Edzenem kéne!- kérdeztem.

 - Persze van. Mit kérsz? Van banán, alma, narancs, kivi, ananász…  - kezdte a felsorolást Louis.

-ANANÁSZ!!!!!!- szóltam közbe. Azért választottam ezt, mert 1. a kedvencem. 2. Mert zsírégető.

- OK. Amúgy igen, felmehetsz a konditerembe. De miért kéne edzened?- kérdezte Louis.

- Mert dagadt vagyok. - válaszoltam, miközben lerakta elém az isteni trópusi gyümölcsöt. - Köszönöm szépen!

- Na, végre! Nem tudom honnan jöttél rá, de már épp ideje volt észrevenned az igazságot! Rád férne egy kis edzés, de inkább a futást javaslom, mert az leviszi az úszógumit a hasadról, a combjaidról és… mindenhonnan! – mondta Barbi, én meg mérges lettem,és egyben szomorú. – Csak úgy szólok! Az ananásztól nem fogysz le! –tette hozzá!

- Köszönöm a tanácsaidat, lehet, megfogadom - vagy nem -. Tudod, én asszem tudom mitől vagy ilyen vékony- mondtam neki, mire kérdőn felnézett rám. - A sok ágytornától, biztos nem Harry az első, és az is biztos,hogy nem egyszer csináltátok,mert Harry nem maradna veled. Annyi eszed van, mint egy botnak. Semmi- fejeztem be, és bevettem a számba az utolsó szelet ananászt, és elindultam a konditerembe, ami a tetőtérben található.

*Harry szemszöge*

Én nem értem Katát. Ő egyáltalán nem kövér. Jó, van rajta egy kis felesleg, de az kell. Amit meg a két lány leművelt az durva volt. Mikor az előbb említett lány felment a lépcsőn, én a barátnőmet itt hagyva kimentem az ajtón és elkezdtem sétálni és gondolkoztam. Hogy min? Igazából a két lányon. Barbin és Katán. 

20.rész

Az élő show zseniális volt. Igaz, megint párbajoztam, de a zsűri sem értette miért, hiszen én tetszettem nekik a legjobban. A fiúk hiperszuperüberkirályak voltak. Én végig táncoltam és énekeltem az egész dalt.

Már végre ott vagyunk a filmstúdióban, persze Harry elhozta Cicababát is. Szokás szerint talpig rózsaszínbe volt öltöztetve.

-Na jó, akkor sziasztok. Kezdjük a próbát, mert már így is nagy csúszásban vagyunk. Az első, amit elpróbálunk,a 12.jelenet -ből az első csók. Kata. Harry kérlek, menjetek a helyetekre!-Göndörke még váltott egy gyors csókot barátnőjével, és odament a helyére. - Ok, szóval 12.jelenet, első csapó. Mehet!- fejezte be, és elkezdődött a jelenet.

Épp mentem fel a lépcsőn, amikor majdnem leestem róla, csak hogy valaki megfogott hátulról.

- Óvatosabban! –mondja Harry.

- Ok. Köszi, hogy nem hagytad, hogy leesek és összetörjem magam - mosolygok. – Most elengedsz?

- Nem. Felviszlek, még mielőtt megint elesnél. Olyan szerencsétlen vagy.

- Fel tudok egyedül is menni, és nem vagyok az!

- De hogy nem-azzal a lendülettel felkap karjaiba és úgy visz tovább.

- Oké, most már lerakhatsz!- mondom már az úti célunknál.

- Jó!- lerak, de nem enged el.

- Olyan szép szemeid vannak! –mondom ki. Erre ő furán néz rám, de mosolyog. - Vagy is….

- Neked is!- mondja, és közelebb hajol hozzám. Úristen! Erre várok már mióta! És megcsókol!

Volna!

- Ezt nem engedhetem!- kiabálta fel valaki, mire Harry úgy megijedt, hogy szó szerint elengedett és elestem.

- Aúúúú! - mondtam, mert nagyon fájt a hátam. - Most miért kell közbeszólnod!-kérdeztem.

- Mert nem engedhetem, hogy a barátom megcsaljon. Veled! Aki egy ilyen semmirekellő!

- Hé hé hé! Barbi! Sosem csalnálak meg! Ez csak egy film,amibe nem történnek igazi csókok. Ok?- kérdezte Harry.

 - Persze! –mondta szomorúan Miss. Rózsaszín.

- Akkor az egészet előröl. Kata, kelj fel a földről!- kiabálta Kristóf.

 - Hidd el, ha feltudnék, már rég megtettem volna!-mondtam.

 -Jajj! Jól vagy? Sajnálom! –vett észre végre Harry.

- Persze, csak segítenél?- kérdzetem.

- Persze -és felsegített.

-Jó, akkor 12. jelenet 2.csapó. Mehet!- kiáltotta Kristóf.

Még vagy elpróbáltuk húszszor, mert Barbika, mindig közbe szólt. Végül ki lett küldve,amit nagy hiszti követett. Ő sértéseket vágott hozzám, Harry pedig kifogásolta a kiküldést. Végül még is ki kellett mennie,így Harry mérges maradt, és nem tudtuk megcsinálni.

 - Ezt nem hiszem el!  Ennyit nem lehet rátok bízni, hogy egy kis jelenetet megcsináljatok! - ordibálta, a rendező.

- Nyugi Kristóf! –nyugtattam le. Ezek után hazaküldött minket, és holnap mehetünk vissza.

- Hát ez vicces volt! –állapította meg Louis.

- Nem, egyáltalán nem volt vicces. Ez szégyen, hogy ne tudtuk megcsinálni-mondtam.

- Az! –értett egyet velem Hazza.

- De ugye tudod, hogy ki miatt?

- Igen. Szakítanom kéne vele. –mondta, én meg azt hittem elájulok. Ez az a mondat, amit már az óta várok, mióta barátnője van,de nem akarom,hogy szomorú legyen.

- Harry, erre semmi szükség -mondtam ki.

*Harry szemszöge *

Amikor Kata ezt kimondta, elszomorodtam, mert most ár tudom, semmit nem érez irántam. Átöleltem és adtam egy puszit az arcára, mert végül is nem akarja, hogy szomorú legyek, pedig pont ő utálta őt a legjobban.

- Ezt miért kaptam? –kérdezte.

- Mert olyan kedves vagy velem, pedig tökre elhanyagoltalak. - mondtam, mire viszonozta a tettem. 

19.rész

Sziasztok! Köszönöm a  kommentet Fanninak! Meg is hoztam az új részt. Remélem tetszeni fog!

Mikor ezt kimondta, azt hittem nyakon vágom. Azt hittem, ez egy testvéri nap lesz, erre meg kapcsolódik hozzánk Barbie és Ken. Az utunk először a csodálatos London Eye-hoz vezetett. Igaz már voltam itt, de a tesómmal mégis csak jobb élmény. A fiúk elintézték, hogy mi egy külön „kapszulában” legyünk, úgyhogy el kellett viselnem a szerelmes párt. Egész végig csókolgatták, meg ölelgették egymást. Nagyon rossz volt nézni. A legtetején, hirtelen megállt az óriáskerék, amit szerintem Harry előre megbeszélt a pénztárossal. Ami különös volt, hogy rajtunk kívül senki nem volt az óriáskerekűn, csak mi.

- Barbi, ne félj, én vigyázok rád! Itt vagyok melletted! Nyugi!- mondta Harry a barátnőjének.

- De.. De… De magasan vagyunk! Én félek! Ki fogunk esni!!!! – sikította a szőkeség.

- Te hülye vagy! Hogy esnénk ki innen?- kérdeztem elég bunkón.

- Most miért kell beleszólnod? Senki nem kérte, hogy gyere velünk!- mondta, én meg azt hittem leütöm.

- Mi van? Mi Zayn-nel ezt egy tesós napra terveztük erre ti, Göndörkével idejöttök, és elrontjátok a napomat-kiabáltam.

*Harry szemszöge*

Direkt megkértem a pénztárost, hogy állítsa le, és, hogy ne engedjen fel senkit a „járműre”.A tervem az lett volna, hogy adok Barbinak egy ékszert,ami nekem nagyon tetszik,és szerintem neki is tetszene. Erre nem tudom odaadni, mert a Kata már megint elkezdte Őt piszkálni, ezért adtam egy jelet,hogy indulhat tovább az óriáskerék. A veszekedésé tovább folytatódott. Nem tudom mi ütött Katába az utóbbi napokban, de egyre ellenszenvesebb. Az tény, hogy kezdek hozzá egy kicsit vonzódni, de ő biztos nem érez úgy irántam, mint én ő iránta. Amúgy is Zayn nagyon nem örül neki. Mikor kifaggatott, nagyon kiakadt, és szépen szólva a tudtomra adata, hogy ne érjek a húgához.

- Végre elindultunk!- kiáltotta a Kedvesem, és utána megcsókolt.

- Ja, végre!- morogta Kata.

 Mikor leértünk bő negyed óra alatt, Kata azonnal elment, Zayn pedig utána.  Mi még megettünk Barbival egy fagyit, aztán még mentünk ide-oda.

- Harry! Harry!  Mióta van barátnőd?

- Hogy hívják?

- Hol ismerkedtetek meg?- kérdezték a riporterek. A francba! Nem volt rajtam álruha. A kérdéseket figyelmen kívül hagyva, és Barbit magam után húzva stoppoltunk egy taxit és mentünk haza. Hát ennyit a közösen töltött napunkról.

*Kata szemszöge*

  

Ahogy leért az óriáskerék elkezdtem hazafutni. Ez volt életem legrosszabb napja. Látni azt, hogy a fiú, aki tetszik nekem más lánnyal  csókolózik,aki meg sem érdemelné ezt a fiút szörnyű. 

Egyszer csak Zayn kiáltott utánam: - Kata, állj már meg!- teljesítettem a kérését és megálltam.

- Na, végre!- mondta lihegve. –De gyors vagy!- mosolygott. . Miért futottál el? Vagy mi van? –kérdezte.

- Zayn, én nem bírom ezt nézni. Utálok élni. Tudod milyen rossz azt látni, hogy ez a lány kihasználja Harry-t és Ő ezt észre sem veszi?- kérdeztem sírva.

- Figyelj, én nem akarok ebbe beleszólni, de tudod, hogy nem örülnék neki, ha összejönnétek. De e miatt ne szomorkodj! Elmegyünk fagyizni? –kérdezte.

- Nem megy .Haza kell mennem utána a stúdióba készülődni. Holnap pedig ugye a filmezés veletek –mosolyogtam el a végét, mert akkor Harry közelében lehetek.

- Hát jó, akkor majd találkozunk. Vagyis már ma is fogunk, mert mi vagyunk a sztárvendégek- fejezte be. Na, igen a Best Song Ever-t fogják előadni. J

18. rész

A gyakorlás egész jól sikerült, kivéve azt, hogy Louis olyan kritikákat vágott a fejemhez,ami nem túlzottan esett jól. De hát, ezekből tanul az ember. Az élő show-ban Avril Lavigne-től a Wish You Were Here-t fogom előadni.

Mikor visszaértem a Direction Házba, Harry már nem ült a kanapén, de Zayn már hazaérkezett.

- Szia Zayn, milyen volt Perrie-vel? –kérdeztem.

- Szia! Nagyon jó volt végre kettesben lenni vele egy nyugodt étteremben, ami csak nekünk volt lefoglalva- mesélte boldogan.

- Óh, ez olyan cuki, és romantikus! Örülök, hogy ő a barátnőd és nem egy ribanc.

- Én is örülök, hogy megismerhettem. Amúgy Kata! Lenne kedved holnap egy tesós napot tartani? Mert akkor elmehetnénk egy csomó helyre, például, amit még nem láttál, és meg akarod nézni. Persze csak Londonon belül- tette hozzá.

-  Persze! Hánykor?

- 10 órára gondoltam, mert az nincs se túl korán, és sok idő tudunk együtt tölteni.

- OK. Nekem megfelel, de este X-Factor van. Zayn! Nem láttad Harry-t? – kérdeztem kíváncsian.

- Mikor hazaértem beszéltem vele, és utána elment, pedig nem is mondtam olyat, amitől megbántódhatott volna, és addigra végzünk.

- OK. Akkor majd hazajön. Felmegyek a szobámba- mondtam és felszaladtam a lépcsőn, persze majdnem elestem, és Zayn utánam kiabálta, hogy „Óvatosabban”!

*Másnap*

Miután az ébresztő, felébresztett 9-kor, lementem a konyhába reggelizni, nagy meglepetés ért. Harry mellett egy szőke, Barbie babának kinéző, cicababa ült, és nagyon falták… egymást.

- Jó reggelt!- köszöntem viszonylag boldogan.

- Jó reggelt Hétalvó Királykisasszony! –mondta mosolyogva Niall.

- Szia, Húgi!- köszönt Zayn. A többiek is odavágtak valami köszönést, én pedig csináltam magamnak reggelit.

- Nekem is csinálsz?- kérdezte Niall.

- Ha nem köszönsz nekem legközelebb így, és kapok tőled egy Irish puszit- mondtam neki a feltételt!

-OK. De akkor kapok? - értetlenkedett.

- Igen kapsz- mondtam nevetve. Mikor kész lett a plusz 6 (!) szendvics, leültem Niall mellé, és odaadtam neki. Mivel, elfelejtette az egyik feltételt, ezért duzzogva elvettem tőle a maradékot, amire értetlenül nézett rám. Odanyújtottam hozzá az arcom és mutattam mit csináljon. Vette a célzást, és adott egy puszit, mire én visszaadtam neki a reggelijét.

- Ez milyen cuki volt, hogy nyomul a kis szöszire. Előre szólok, hogy nincs esélyed nála! –mondta nyávogós hangon Harry barátnője (?), mire én értetlenül néztem rá.

- Mi? Niall csak az egyik legjobb barátom itt a házban, és ha valami csoda folytán többet éreznék iránta, és ő is viszonozná és járnánk, akkor én legalább nem a pénze miatt buknék rá, mint te Harry-re!-mondtam egyre hangosabban.

- Kata, beszélhetnénk egy percre?- kérdezte Harry elég mérgesen.

- Persze! – mondtam ugyanolyan hangon, mint a Pink baba. Kimentem, és vártam, hogy Morci, miért akar velem beszélni.

- Te mégis miért beszélsz vele így? –kérdezte halkan, de mégis hangosan.

- Mégis hogyan?- kérdeztem vissza ezzel az agyát húzva.

- Kata, ne szórakozz velem! Nem beszélhetsz vele így, mert idehozom és ezt hallja. Most mégis mit fog szólni? –kiabálta.

- Harry, te nem figyelsz? Ő kezdte az egészet, azzal, hogy szapul!- kiabáltam már én is, mert nem tudom elhinni, hogy engem hibáztat.

- Hagyd őt békén! –mondta nyugodtabban és visszament a barátnőjéhez. Felmentem a szobámba, felöltöztem,

 és visszamentem a konyhába.

- Zayn! Indulunk?- kérdeztem.

- Persze, csak felveszek egy álruhát!- mondta.

- Jó, de siess, mert minél hamarabb el szeretnék innen szabadulni!- kiabáltam utánam.

- Hová mentek? –kérdezte a hárpia.

- Ahhoz semmi közöd! – vágtam hozzá, mire Harry dühösen nézett rám.

- Csak várost nézni- mondta Göndörke.

- Mi is menjünk! Kérlek! – nyávogta!

- Ok, Barbi, menjünk! Szerintem mehetünk mi is velük- mondta mosolyogva Harry. Szóval Barbi-nak hívják. Illik rá a név!

-  Mondták már, hogy illik rád ez a név? - kérdeztem.

- Nem- válaszolta.

- Kár, pedig ennél jobb nevet is találhattak volna rád- folytattam. Pink baba, csak értetlenül nézett körbe. Szuper, még az esze is a helyén van  J (remélem, érzitek az iróniát Szerk. megjelenítése)

- Mehetünk! - szaladt le a lépcsőn, Zayn.

 - Ok, de csatlakozik hozzánk két ember,ha nem baj - mondtam,és reménykedtem abban hogy azt mondta hogy baj,de nem .

- Nem baj. Gyertek!