A suliban a barátnőimmel mindig
csak az 1D a téma. Igazából sosem unjuk meg.(Az egész sulinak ez a legjobb
része.)
Miután hazaértem, köszöntem
anyunak, és felmentem a szobámba. Ahogy beléptem az internetre azonnal
észrevettem:
ONE DIRECTION KONCERT MAGYARORSZÁGON
Ahogy elolvastam, akkorát sikítottam, hogy anyu egy nyújtófával
(?)rontott be az ajtómon.
-
Mi
történt?Ki tört be?És hol van?- kérdezte anyu aggódva.
-
Mi?-
kérdeztem vissza mert nem értettem. -Senki.
-
Akkor?
Mi történt?
-
Nézd!!!!!!!!!!!!!-
És anya megnézte. Hát nem volt olyan boldog, mint amire számítottam volna.
-
Ó,
már értem, mire ez a nagy felhajtás- értette meg anyu sikoltozásom okát.
-
Elmehetek?-
kérdeztem a szokásos könyörgöm arcomat bevetve.
-
Ha
van rá pénzed és apád is megengedi, akkor mehetsz.
A második rész elszomorított. Na, nem
azért, mert meg kell kérdeznem aput, csak hogyan? És hol keressem? (Apu 3 éve meghalt.)
- Anya, apa nincs már velünk emlékszel? –emlékeztettem erre az apróságra.
- Én nem arra az apádra gondoltam, hanem Jenőre.
-Anya,nem fogom őt az apámnak hívni!
- Pedig muszáj lesz.
- Jó, mindegy. Szerinted elenged?
- Persze, hisz most jóban akar lenni veled, mert tudja, nem igazán
kedveled.
- Hát egyhamar nem fogom megkedvelni, az biztos. De mindegy megkérdezem.
Lementem a lépcsőn és azonnal
észrevettem Jenőt.
-Jenő, elmehetek egy One Direction koncertre?
- Persze
- Köszi.
Imádlak - és megöleltem.
Ahogy
visszaértem a szobámba, felhívtam Fannit és Izát , hogy mi a helyzet. Kábé
ők is így reagáltak, mint én. Sikítottak. Elmondtam nekik, hogy holnap
találkozzunk a jegypénztárnál és én majd megveszem a jegyeket. Aztán leraktuk.
Ez
volt életem legjobb napja, de úgy érzem, a koncert estéje felül fogja ezt
múlni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése