2013. december 30., hétfő

35. rész Hol vagyok?

Sziasztok! Itt az új rész! Szomorú vagyok,hogy az előző részhez csak 1 komi érkezett, pedig azt éreztem az egyik legjobb résznek! Kérlek titeket írjatok komit!  A másik blogomra is alig kapok. Köszönöm a barátnőmnek, Enikőnek,hogy mindig támogat, Köszönöm neki,hogy meghatódott a 34. részen. Ezt akartam elérni :)Ez a rész is szomorú lett. Egy darabig még ilyen lesz. 
Mivel mostanában két részt hoztam mind a két blognál, nem valószínű,hogy jön pénteken illetve szombaton rész.  tudjátok lesz egy vizsgám amire nagyon fel akarok készülni, de megpróbálok részt hozni. Jó olvasást!
Puszi nektek: Timi 

* Harry szemszöge pár nappal később *

Már 3 napja vagyunk itt. Katát megint műtik. Már volt bent mindenki nála. Az orvosok még mindig nem tudnak semmit mondani. Milyen orvosok ezek? 3 napja várjuk, hogy megtudjunk valamit. Nyílik egy ajtó. A Szerelmemet tolják ki rajta és az eredeti szobájába viszik. Egy privát szobát kértünk számára a legjobb orvosokkal. Remélem, Ők megtudják, úgy műteni, hogy ne veszítsük el Őt! Zayn is totál kivan. Amióta itt vagyunk nem mozdultunk innen. El és Perrie pedig sírnak. Sírnak, mint mi. A szőkelány barátja vállára fektette a fejét. El-t Lou próbálja nyugtatni, nem túl nagy sikerrel. Mi tart már ilyen sokáig? Már eltelt fél óra, mióta ide behozták! Mindenki sík ideg, szomorú, mérges és egyben reménykedő. Kinyílt a kórterem ajtaja és egy orvos lépett ki rajta.
- Be lehet hozzá menni, de csak egyesével! - mondta és eltávozott. Könyörgő tekintettel néztem Zayn-re, hogy hadd legyek én az első. Zayn bólintott, majd rohantam is be. Kata ott feküdt és aludt. Leültem mellé és megfogtam a kezét.  Adtam egy puszit homlokára és megsimítottam arcát. Elkezdtem hozzá beszélni:
- Hé, Szépségem! Tudod, nagyon szeretlek! Rendbe fogsz jönni! Én itt leszek veled mindig!  Nem tudom, hogy hallasz-e vagy nem, de itt vagyok. –mondtam. Lehajoltam és adtam ajkaira egy puszit. Hirtelen, szempillái megrebegtek és kezdett megmozdulni. Szemei pislogva nyíltak ki, majd körbenézett.
- Hol vagyok? – kérdezte- Szegénykémnek hangja is alig volt.
- Kórházban. –mondtam, közben megnyomtam a nővérhívót. – Emlékszel? Volt egy baleseted. Egy autó nektek jött. –meséltem tovább és nyílt a terem ajtaja. Egy nővérke lépett be és elmosolyodott.
- Hogy van? - kérdezte.
- Nem túl jól. Mindenem fáj! – válaszolta Kata.
- Rendben, ha bármi baj van, akkor csak nyomja meg a gombot! –mondta a nővér és ki is ment. Még beszélgettünk egy jó 10 percet, mikor Kata hirtelen fájdalmában felnyögött.
- Hé, minden rendben? –aggódtam érte.
- Nem, Harry hívj egy orvost- mondta elhalkuló hangon és végül becsukódtak a szemei. Kifutottam a szobából és ordítani kezdtem egy orvosért. Nem mehet el! Még olyan fiatal! Miért?  A doktor jött és bement a terembe. Mikor visszafordultam, láttam, hogy Zayn családja is itt van.  Elmeséltem nekik mi volt bent majd kimentem a kórház kertjébe. Rendbe kell jönnie!   Már vagy fél órája lehettem kint, mikor bementem. A fiúk és Zayn családja még mindig kint ültek. Leültem egy szabad székre és vártam, hogy kijöjjön egy orvos. Hirtelen csak azt láttam vagy négy doktor fut be Katához. Mindenki nagyon megijedt. Mi történhetett?

*Kata szemszöge*
Mikor szóltam, Harry -nek hogy szóljon egy orvosnak, a szívem szúrni kezdett. Alig kaptam levegőt. Az orvos bejött és elkezdett vizsgálgatni. Ezután már minden feketeség és egy nagyon fehér helyre kerültem. Itt volt mindenki a családomból, akiket egyszer elveszítettem. De mit keresnek ők itt? Azonnal nagymamám karjaiba borultam. Nagyon örülök,hogy újra láthatom Őt. A nagypapát is megölelgettem,majd húgomat kerestem. Hirtelen egy sikítást hallottam és nyakamba ugrott. Sírt.
- Hé, Miért sírsz? - kérdeztem.
- Mert annyira örülök, hogy látlak! De egyben sajnálom is, hogy ez történt. Neked még nem kellene itt lenned!- mondta, és mamámék bólintottak. Ezek után hirtelen eltűntek.  EZZEL MIRE CÉLOZ? Hol vagyok? Ezt meg, hogy csinálták? Körbenéztem ebben a „megmagyarázhatatlan, hogy mi ez” helyen. Minden fehér volt. Sok emberrel. Asszonyok és Urak sírtak vagy éppen örültek egymás társaságának. Talán ez a menny lenne? Meghaltam volna? De Harry! És Zayn! És Fiúk! Most mi van velük?
Hirtelen láttam őket. Homályosan, de láttam őket. Sírnak. Vajon most tudták meg? De hol van Harry? Jajj, nem akarom, hogy miattam legyenek szomorúak. Már így is elég gondot okoztam nekik. Most végre nem vagyok ott, és még így is gondot okozok. Mit csinálok rosszul? Zayn szülei is itt voltak. Ők mit keresnek itt? És egyáltalán mióta vannak itt? Vagy a legfőbb kérdés: Mikor történt a balesetem? Az időérzékemet totál elvesztettem.  Milyen nap van ma? Hányadika? És hirtelen valami beugrott: Január 10.  Ez volt az nap, mikor mentem volna vásárolni. De hány nap telt el az óta? Zayn! Zayn szülinapja: Január 12. Ezt nem hiszem el! Elrontottam a szülinapját. Még ez is!
Végre megláttam Harry-t a folyosón. Vörösre kisírt szemekkel jött vissza. Ne! Ezt nem hiszem el!  - kiabáltam, és sírni kezdtem. Hirtelen mindenki felnézett. Reméltem, hogy észrevettek, de csak ennyit hallottam:
- Honnan jött ez a víz? –kérdezte Niall, elég megtörten. Mindenki a fejét rázta. Szóval éreztek! Legalább is könnyeken keresztül! Kezdtem magam furán érezni. Hirtelen visszakerültem a nagy fehérségbe. A Mennybe. Itt minden olyan nyugodt. Ismeretlenek és Ismerősök üdvözöltek itt engem. Továbbgyalogoltam és egy olyan ajtót véltem felfedezni, amire ez volt írva: Celebek, Sztárok! Benyitottam. A szemeim kikerekedtek. Itt volt miden sztár: Michael Jackson, Paul Walker és a többiek. Gyorsan becsuktam az ajtót és kerestem a családomat. Hol vannak?

*Zayn szemszöge*


Mikor az orvos kimondta azt a szót, hogy a húgomat nem tudták megmenteni, a szívem darabokra tört. Harry azonnal kiment az udvarra. El tusom képzelni, mit élhet most át, Vagy is nem! Nem tudom elképzelni! Végre igazán Szeretett Valakit és…  .  Inkább jobb, ha nem mondom ki többször ezt a szót. A szüleim és testvéreim nagyon el voltak keseredve. Főként apám és Safaa. Meg persze én! Talán mi álltunk hozzá a legközelebb a családból. Perrie és Eleanor szintén nem hitték el. Nagyon megkedvelték a húgomat. Miért? Miért pont Ő? Aki nem tett semmi rosszat? Bezzeg, aki okozta a balesetet túlélte. Miért mindig az ártatlanok halnak meg? 

1 megjegyzés:

  1. köszönöm :) Imádlak Enikő! Te vagy az én rendszeres kommetelőm :) Puszi :)

    VálaszTörlés