21.rész

Sziasztok! Itt a kövi rész ! Remélem  tetszeni fog!

Ha tetszett, légyszi írjatok komit! :) Köszönöm az eddigi kommenteket, és a véleményt is a blogomról.

*Harry szemszöge*

 -  És én ezt?- kérdeztem tőle.

- Csak úgy. Emlékszel, még tartoztam neked. –mondta felelevenítve a fura délutánunkat, amikor még nem volt Barbi.

- Emlékszem.

- Na, jó galambocskáim, fejezzétek be,a szerelmeskedést,és menjünk végre be a házba!-  szólt Tommo. Igazából nekem fel sem tűnt, hogy itthon vagyunk, de mindegy.

-  Fiúk, valaki segítene a házimban, mert a fizika nem az erősségem, és ez a hülye tanár feladott egy csomó mindent?- kérdezte Kata. Ja, igen Kata magán suliba jár, mert még tanköteles.

- Én segítek! Úgy is jó voltam fizikából! –hazudtam. De ez van. Csak nem lehet olyan nehéz!

- Köszönöm!- ugrándozott örömében. Felmentünk a lépcsőn, és bementünk a szobájába. – Szóval, itt van! – nyitotta ki a könyvét a 2. fejezetnél, ami az energia volt. Éljen, ezt legalább tudtam!

- Ok. Mit nem értesz benne? – kérdeztem.

- Hát úgy semmit. Légyszi segíts, nem akarok egyest kapni,és holnap lesz fizikám-könyörgött, miközben elvesztem a gyönyörű barna szemekben.

- Persze, segítek. - És elkezdtem mondani/magyarázni.  Mikor végére értem láttam rajta, hogy tényleg megértette, mert mintha fény gyúlt volna ki ott benne, úgy nézett rám.

- Köszönöm szépen! Már végre megértettem. Te leszel mindig a tanárom, ha nem értek valamit- mondta és adott egy hosszú, finom, cuppanós puszit az arcomra.

- Semmiség volt! Nincs mit, és máskor is szívesen segítek!- fejeztem be, mire elkezdett csörögni a telefonom. A kijelzőn Barbi mosolygós feje látszott, és ezt Kata is észrevette. Sajnáltam, de fel kellett vennem. Mi van, ha valami fontos?

-  Szia, édesem !

- Szia!

- Mi történt? –kérdeztem.

- Képzeld néztem egy magazint, amiben volt egy csodálatos ruha, hozzáillő táskával és cipővel. Szerintem neked is tetszene. Átjössz megnézni?- kérdezte, én meg megbántam, hogy felvettem a telefont. Ilyenkor nem tudom elviselni, de olyan csinos és jó teste van.

- Persze. Átmegyek. Utána meg megveszem neked- mondtam, mert úgy is ezt akarná. Kata furán nézett rám, de nem tulajdonítottam ennek nagyobb figyelmet.

- Tényleg? Köszönöm! –sikítozott hangosan, amit még a mellettem ülő lány is meghallott. Szomorú volt,és csalódott. Leraktam a telefont, felálltam és elindultam az ajtó felé.

- Szia, Harry! Köszönöm a segítséget!- köszönt el Kata.

- Szia. Ma nem biztos, hogy hazajövök. Szólnál ma a többieknek?- kérdeztem. Bólintott és kimentem a szobájának ajtaján. Lementem a lépcsőn felvettem egy kabátot és az én agyon hordott barna cipőm és már mentem is ki a bejárati ajtón. Kiválasztottam az öt kocsi közül egyet és indultam is el az én barátnőmhöz.

*másnap*

Este tényleg nem aludtam otthon. Barbival hasznosan töltöttük az időt. Megkapta tőlem azt a ruhát, azzal a táskával és cipővel. Az egész úgy kezdődött, hogy bementünk az ajtón és ő felpróbálta a ruhát, amiben kijött hozzám. Én a látványtól-és szerintem más fiú is ezt tette volna- felizgultam. Elkezdtem közeledni hozzá, mire ő is jött felém, felemeltem a derekánál fogva, és felvittem a szobánkba. Mikor felértünk ledobtam az ágyra- persze óvatosan- és kezdetét vette csókcsatánk. Elkezdtük egymásról levenni a ruháinkat. Mikor elfogytak a ruhadarabok, testének minden egyes részletét behintettem puszikkal. Mikor megunta, fordított a helyzetünkön. Ő került felülre. ( Innentől szerintem tudjátok folytatni ;-)  Szerkesztő megjelenítése )

 *Kata szemszöge*

 Már alig vártam, hogy javítsa ki a dogákat a tanárnő, mivel mindent ki szokott javítani még az adott órán.

- Ok. Kata Huszár, az Öné lett a legjobb. Ötös lett. Hibátlan lett. Gratulálok!- mondta, mire én nem hittem el. Tényleg Harry-vel fogok tanulni. J Kimentem a dolgozatomért. Még elmondta a többit és mehettünk haza. Mikor hazaértem, berontottam a házba:

- Köszönöm, köszönöm, köszönöm! Imádlak! – ugrottam Harry nyakába, és agyon puszilgattam.

- Szívesen, de mit? –kérdezte, még mindig meglepetten.

- Ötöst kaptam a dolgozatomra! –kiáltottam örömömben.

- Nincs mit! –mondta és lerakott. Akkor láttam, hogy itt van közöttünk a számomra hárpia, ő szerinte meg édeském. Szomorúan néztem Harry-re, aki egy „ez van” nézéssel viszonozta. Felmentem a szobámba, és gondolkoztam. Mitől jobb ő, mint én? Megnéztem magam a tükörben, és rájöttem. Kövér vagyok. Barbinak tökéletes alakja van, én meg egy hájas disznó vagyok. Szombaton Zayn elvisz Bradfordba, hogy bemutasson a családjának, és hogy megismerjem az igazi apám, de így nem mehetek el. Mit fognak rólam gondolni? Megvan! Hogy egy semmirekellő vagyok, aki nem is illik a családba, mert mindenki csont vékony, én meg egy 100 tonnás víziló. Lementem a konyhába, mert Liam felkiabált, hogy vacsora van. Az asztalnál nagyon finom csirke volt, sült krumplival, és mindenféle zsíros kajával. Én csak megrökönyödve néztem, amit Louis is észrevett.

- Kata, mi a baj?-kérdezte.

- Semmi… csak… én …nem akarok ilyet enni. Nincs valami más?-dadogtam.

- MICSODA?????? -kiáltott fel Niall, a pókhas. Komolyan mondom, akármennyit eszik, nem látszik meg rajta. - Mi az, hogy nem kell? Ez csirke. Érted? CSIRKE!!!!!!- kiabálta, miközben felszúrt egy adagot a villájára és felém nyújtotta.

- Igen értem,de most nem kérek. Nincs valami gyümölcs? Vagy Joghurt? Apropó felmehetnék a konditermetekbe? Edzenem kéne!- kérdeztem.

 - Persze van. Mit kérsz? Van banán, alma, narancs, kivi, ananász…  - kezdte a felsorolást Louis.

-ANANÁSZ!!!!!!- szóltam közbe. Azért választottam ezt, mert 1. a kedvencem. 2. Mert zsírégető.

- OK. Amúgy igen, felmehetsz a konditerembe. De miért kéne edzened?- kérdezte Louis.

- Mert dagadt vagyok. - válaszoltam, miközben lerakta elém az isteni trópusi gyümölcsöt. - Köszönöm szépen!

- Na, végre! Nem tudom honnan jöttél rá, de már épp ideje volt észrevenned az igazságot! Rád férne egy kis edzés, de inkább a futást javaslom, mert az leviszi az úszógumit a hasadról, a combjaidról és… mindenhonnan! – mondta Barbi, én meg mérges lettem,és egyben szomorú. – Csak úgy szólok! Az ananásztól nem fogysz le! –tette hozzá!

- Köszönöm a tanácsaidat, lehet, megfogadom - vagy nem -. Tudod, én asszem tudom mitől vagy ilyen vékony- mondtam neki, mire kérdőn felnézett rám. - A sok ágytornától, biztos nem Harry az első, és az is biztos,hogy nem egyszer csináltátok,mert Harry nem maradna veled. Annyi eszed van, mint egy botnak. Semmi- fejeztem be, és bevettem a számba az utolsó szelet ananászt, és elindultam a konditerembe, ami a tetőtérben található.

*Harry szemszöge*

Én nem értem Katát. Ő egyáltalán nem kövér. Jó, van rajta egy kis felesleg, de az kell. Amit meg a két lány leművelt az durva volt. Mikor az előbb említett lány felment a lépcsőn, én a barátnőmet itt hagyva kimentem az ajtón és elkezdtem sétálni és gondolkoztam. Hogy min? Igazából a két lányon. Barbin és Katán.