Jajj, annyira sajnálom a nagyon sok késést,de az előző hétvégén táborban voltam és a hetem nagyon eseménydús volt.A héten volt "csibe"hetünk és most szívattak meg minden.
Megígérem,hogy jövőhéten 2 részt fogok hozni.Egyet a hét elején a másodikat meg szombaton,hogy behozzam a lemaradást! Remélem nem haragszotok!Bocsi,hogy ilyen rövid lett :( Legközelebb hosszabb lesz :)
* Harry szemszöge*
Már alig vártam,hogy Katával beszélhessek.Ezt a dolgot,ami köztünk van,muszáj megbeszélnünk,mielőtt még elindulnánk Zayn szüleihez. Az, hogy máshogy érez irántam ,mint hittem volna,nagyon jól esik. Nekem ő nagyon tetszik,remélem lesz belőle valami,csak attól félek,hogy a pletykák miatt nem akar velem lenni.
-Szia, Kata !-köszöntem neki,mikor belépett az ajtón.
-Szia, Harry ! -olyan aranyos,mikor a nevemet mondja. -Beszélhetnénk? -kérdezte én meg azonnal bólintottam. Szerencsére nem volt senki itthon,ezért nyugodtan beszélgethettünk. Felmentünk a szobámba és belekezdtem abba, ami már reggel óta nyomja a szívem.A lány,aki mellettem ült, egyfolytában zavarban volt. Olyan aranyos ilyenkor. Mikor a végére értem, Kata nem tudott megszólalni.Zavarában kiment a szobából és mosolyogva ment le a lépcsőn, ahová én is követtem őt. Már mindenki hazaérkezett.Először mindenki furcsán nézett ránk, Louis szokás szerint beképzelt magának dolgokat, de végül Niall megölelte Katát, Zayn pedig mosolyogva köszöntötte húgát. Liam a konyhában ügyeskedett,szerintem valami sütit akar készíteni, még úgy is,hogy az ír fiú eleszi az összes hozzávalót. Biztos Zayn családjának süti.
*Zayn szemszöge*
Kata napról-napra egyre furább.Teljesen máshogy viselkedik.Remélem a látogatásnál nem lesz ilyen.Egyfolytában elbambul és mosolyog,ami jó ,mármint az utóbbi,de olyan más. Folyamatosan zavarban van.Most is Harry-vel jöttek le az emeletről.Kezdek félni,nehogy összejöjjenek.
-Indulhatink? -kérdezte Liam,megszakítva ezzel gondolatmenetemet.
-Persze- már mindenki készen állt. Beültünk a kocsiba, Louis vezetett és elindultunk Bradford felé.
Már vagy félórája itt
vagyok bent a fürdőben. Ami az előbb történt, azt még mindig egy álomnak fogom
fel. Nem hiszem el, hogy tetszem Harry-nek. Ő az a fiú, akiért álmodoztam
éveken keresztül,a bandájával együtt. Az utóbbi idő az nagyon szerencsés volt
számomra. Először kiderült, hogy Zayn a tesóm, aztán Harry szerelmet vall. Ez
minden lány álma, de én megkaptam. Én itt élük velük. A barátnőimmel mindig az
volt az álmunk, hogy találkozzunk velük, erre meg ez történt.
A fürdés után felöltöztem
és lementem a fiúkhoz. Harry nem volt lent, amin meglepődtem. Lehet, hogy most
ő is gondolkodik az előbb történteken. Zayn odajött hozzám, miután meglátott és
azt mondta, hogy vasárnap megyünk a családjához. Én csak bólintottam és leültem
a fotelre, egyenesen Louis mellé. Elkezdtem nézni a bugyuta mesét, amit ő is
nézett, de kilyukadtam megint Harry-re. Olyan csodálatos, vagy nem is tudom, hogy
fejezzem ki magam. Azok a zöld csillogó szemek, azok a telt ajkak, azok a cuki
göndör fürtök és a gödröcskéi, egy lány sem tud neki ellenállni. Ebből a
gondolatmenetemből egy előttem „integető” kéz zavart meg. Louis volt az.
- Hahó, Kata! Már vagy 10
pere hozzád beszélek és semmi válasz. Hol jártál?- kérdezte.
- Azt nem tudom, de nem
voltam közel- mondtam, még mindig mosolyogva.
- Oké, úgy látom tényleg
nem vagy itt. Valami elvarázsolt téged, asszem.
- Igen, lehet, hogy
igazad van. Amúgy mit akartál kérdezni?
- Csak azt, hogy éhes
vagy-e, mert már mindenki megkérdezte, de te nem mondtál semmit. Amúgy
indulnod, kéne a stúdióba, mert mire elkészültök az jó sok idő.
- Ja, tényleg, és nem,
nem vagyok éhes. De ti nem jöttök, hiszen veletek énekelem el a Kiss you-t? J -mondtam.
- De, majd mi is megyünk
nyugi. Csak most siess, mert a bandád már ott van- fejezte be, én meg észbe
kapva, futottam fel a lépcsőn. Gyorsan összepakoltam, és már tettem is meg visszafelé
az előbb megtett utamat, de most kimentem az ajtón.
Mikor beértem a stúdióba,
azonnal észrevettem a bandát. Szoros öleléssel köszöntöttük egymást. A mai
élőshow-nak a témája az volt,hogy egy híres bandával kell énekelni, lés még
szerezhetünk valakit, aki nagyon közel áll hozzánk, ezért énekel most a bandám,
a Five Styles.A sminkes és a stylist, már elvégezte a munkáját és már csak 1
perc volt a Műsorig. Mindenki nagyon izgult. Mikor a műsorvezető bemondta, hogy
jöjjön a legjobb
tíz, felcsendültek az
első dallamok és elkezdtünk énekelni. A közös produkció után volt egy kis
szünet és utána következtem én. Igen sajnos elsőnek lépek ma fel. A bemutatkozó
videó után, a hang ami azt mondja: Kata és a meglepetés vendégei, felcsendült a
Kiss you eleje.Én szokás szerint Zayn részét énekeltem, Levi, Harry részét,
Andris, Liam részét énekelte. Az első refrén után Márk felkonferálta a fiúkat
és nagy sikítozás volt. A „Let me kiss you” elhangzása után egy puszit adtam
Zayn-nek (ami eleve benne volt a koreográfiában). A zsűrinek nagyon tetszett. Nagyon nagy
sikerünk volt.
Az eredményhirdetésnél
megint utoljára maradtam. Úgy látszik ez szokás lesz. A zsűri szokás szerint
engem juttatott tovább.
Mikor hazaértünk elkezdtem
bepakolni holnapra, mivel megyünk Zayn szüleihez. Megmondom őszintén, ne tudom
mit fognak szólni. Remélem kedvelni fognak.
*Zayn szemszöge*
Az élőshow után, mikor
hazaértünk az első dolgom az volt, hogy felhívjam a szüleimet, hogy biztos, hogy
jó- e nekik a holnap. Azt nem mondtam el, hogy Katát is viszem, csak apa tud
róla. A fiúk így is úgy is jönnek. Három csörgés után, a drága édesanyám már
fel is vette a telefont.
- Szia, életem.
Szia, anya! Akkor holnap biztos mehetünk?
- Jajj, ne hülyéskedj már
fiacskám. Miért ne jöhetnétek? Már annyira várunk titeket. Whaliya, Doniya és
Safaa már azon versengenek,hogy kinél
fogsz aludni, apád pedig direkt szabadnapot vett ki - mondta anya, én meg
mosolyogtam,mikor vele beszélek, mindig jobb kedvem lesz. Még beszéltünk úgy
félórát és le is raktam. Végre! Holnap láthatom
a családom!
*Harry szemszöge*
Ma egész nap Katán járt
az agyam. A mai nap nem nagyon tudtunk, beszélni,de majd este bepótoljuk. Egész
éjszaka olvastam a verseit, dalait és történeteit egyaránt. Mikor nem volt a
szobájában visszavittem ugyanoda, ahol találtam. Remélem, majd ha beszélünk,akkor
mesél erről. Nekem ő nagyon fontos, és próbálok neki segíteni.
Sziasztok !Itt az új rész! Ezt a részt Harry szemszögéből írtam le. Remélem tetszeni fog! Komikat szeretnék kapni!
*Harry szemszöge*
Miután elhagytam a
házunkat, csak gondolkoztam. A barátnőm nagyon csinos, és jó teste van. Néha
eléggé furán viselkedik, hogy úgy érzem, kihasznál, de nem érzem ezt úgy, mint
a többi barátnőimnél, akik csak hírnévre vágytak és csak a pénzem kellett nekik.
Barbi egy olyan lány, aki, amit akar, azt megkapja. Én mindent megadok neki,
mert szeretem. Vagy nem? Nem tudom. Nem tudom, mit érzek iránta. Szeretek vele
lenni, és meg is védeném mindentől, de nem érzem azt a szikrát, amit kéne. Nem
érzem azt, hogy le tudnám vele élni az egész életem. Zayn-nek és Louis-nak
mázlija van. Nekik ott van Perrie és Eleanor. Zayn el is jegyezte barátnőjét és
Louis is el akarja. Lehet, hogy tőlük kéne tanácsot kérnem? Na és ott van Kata.
Amióta a ”részünk” lett, azóta gondolok rá. Azok a szemek, az a mosoly megőrjít
engem. Az hogy ilyen tehetséges és, hogy ilyen jól néz ki, az csak pluszként
tartozik hozzá. Harry állj le! Neked barátnőd van, akihez hűnek kéne lenned.
Úristen! Azt hiszem, hogy Kata tetszik nekem és nem is Barbi. Ajj, Harry mi van
veled? A barátnőd nem bírja Katát, és ezért mindig beszól neki. Zayn húga
visszaszól, és ebből mindig vita van. Ezt a „kövér vagyok”, „nem vagyok kövér”
történetet még mindig nem értem. Hogy mondhatott Barbi ilyet, hogy „menj el
futni, és az leviszi az úszógumit”? Ez mi? Amióta megjelent csak veszekedés van
a házban és ez már senkinek sem jó. Azt hiszem, szakítanom kéne vele, mert ha
nem érzem azt, amit kéne, akkor neki is rossz és egy jobb embert érdemel. Katát
meg csak nem dobhatom mi a házból, mert Zayn lefejez.
Ezeken gondolkoztam, mikor már nagyon
besötétedett. Gondoltam hazamegyek. Már az ajtó előtt voltam, mikor
megtorpantam. Hogy fogom elmondani neki? És mi van, ha már elment? Ezekkel a
gondolatokkal mentem be az ajtón, ahol még mindenki ugyanott ült, kivéve Katát,
aki még mindig vagy a konditeremben, vagy a szobájában van.
- Megjöttem! –kiáltottam, mire az előbb
említett személy lerohant a lépcsőn és a nyakamba ugrott. Látszott rajta, hogy
kondizott, hisz szegénykém leizzadt. Mikor eltávolodott tőlem, odamentem a
barátnőmhöz és adtam neki egy puszit az arcára.
- Barbi beszélhetnénk?-
kérdeztem tőle.
- Persze mondd!
-De… én… Mindegy! Szóval…
Nekem ez ne megy! Amióta együtt vagyunk, csak a veszekedés megy a házban.
Szakítanunk kell! Te egy jobb pasit érdemelsz nálam!-mondtam, mire ő ledermedt
és szinte mindenki tátott szájjal nézett minket! Na, jó, az oké, hogy elég
hülye kifogás, de igazam van. Vagy nem?
- Harry, szerintem az
egyszerűbb, ha én megyek el. Miattam ne szakíts azzal, akit szeretsz! –mondta
Kata.
- Nem, nem. Te itt
maradsz! –mondta Zayn. Végül nehezen, de sikerült maradásra bírnunk. Barbi
csalódott volt, de szerintem neki is könnyebb így, hogy nincs velem. Szerintem
ő egy olyan lány, aki bármikor találhat magának egy fiút. Miután elment,
felmentem és egyenesen Kata szobája felé vettem az irányt. Bekopogtam és egy „gyere”
kiáltás után benyitottam. Az ágyán feküdt és épp telefonozott.
- Szia. –mondtam, mire
felnézett rám.
- Szia. Miért szakítottál
vele?- kérdezte.
- Bocsi, de ez nem rád tartozik.
Beszélhetnénk? - kérdeztem, mire sóhajtva bólintott. Úgy érzem, most nem nagyon
keresi a társaságom, pedig nem adtam rá neki okot. Elkezdtem neki mondani, hogy
nem tudom, mi van velem, és hogy számomra ő nem közömbös, mire megdermedve
figyelt engem tovább. Mikor befejeztem a mondanivalóm, Kata még mindig ugyanúgy
feküdt és nézett engem, mire kibökött valamit:
- Miért? –csak ennyit
kérdezett.
- Mi, miért? –kérdeztem vissza,
mert nem értettem kérdését.
- Szóval, mióta?- kérdezett
egy másik kérdést.
- Nem tudom. Igazából,
amikor először láttalak, mikor beszöktél hozzánk, akkor már tudtam, te nem vagy
nekem közömbös. Nem tudom, mit érzek most, de tudom, hogy mást, mint amit eddig
éreztem. Te megmozgattál bennem valamit, amitől szokatlan érzések férkőztek
belém…- nem hagyta, hogy befejezzem a mondatot, mert megpuszilt. - Ezt miért? –kérdeztem.
- Mert nekem még senki
nem mondott ilyet, és te sem vagy nekem közömbös. Nem így akartam elmondani, de…
- most én avatkoztam közbe és megcsókoltam. Először ledermedt, de utána
viszonozta. Azok a csókok! Mennyeiek voltak! Mikor szétváltunk, ő értetlenül
nézett rám, de utána elmosolyodott, és adott egy mini csókot.
- Én… Most… Elmennék
fürödni- mondta és rohant a fürdőbe a cuccaival. Aranyos mikor zavarban van.
Kimentem a szobájából, de mielőtt kiléptem volna, megláttam egy füzetet, amiben
az ő írása szerepelt. Először furán néztem a sorokat, de miután lapoztam, láttam,
hogy le is kottázta. Wáo! Kata dalokat ír, és még tetszik is. Gyorsan felkaptam
a füzetet és kimentem a szobájából. El kell olvasnom a többit is, de a fiúnk
nem mutatom meg. Lehet, hogy csúnya dolog belenézni más tulajdonába, de így
legalább jobban megismerhetem. Kinyitottam és tovább olvastam. Láttam, hogy
vannak benne történetek és még versek is. Az egyik vers rólam szólt. Mikor
elolvastam ledermedtem. Nem gondoltam volna, hogy ezt élte át ,míg én Barbival
voltam.
Sziasztok! Itt a kövi rész ! Remélem tetszeni fog!
Ha tetszett, légyszi írjatok komit! :) Köszönöm az eddigi kommenteket, és a véleményt is a blogomról.
*Harry szemszöge*
- És én
ezt?- kérdeztem tőle.
- Csak úgy. Emlékszel, még
tartoztam neked. –mondta felelevenítve a fura délutánunkat, amikor még nem volt
Barbi.
- Emlékszem.
- Na, jó galambocskáim,
fejezzétek be,a szerelmeskedést,és menjünk végre be a házba!- szólt Tommo. Igazából nekem fel sem tűnt, hogy
itthon vagyunk, de mindegy.
- Fiúk, valaki segítene a házimban, mert a fizika
nem az erősségem, és ez a hülye tanár feladott egy csomó mindent?- kérdezte
Kata. Ja, igen Kata magán suliba jár, mert még tanköteles.
- Én segítek! Úgy is jó
voltam fizikából! –hazudtam. De ez van. Csak nem lehet olyan nehéz!
- Köszönöm!- ugrándozott
örömében. Felmentünk a lépcsőn, és bementünk a szobájába. – Szóval, itt van! –
nyitotta ki a könyvét a 2. fejezetnél, ami az energia volt. Éljen, ezt legalább
tudtam!
- Ok. Mit nem értesz
benne? – kérdeztem.
- Hát úgy semmit. Légyszi
segíts, nem akarok egyest kapni,és holnap lesz fizikám-könyörgött, miközben
elvesztem a gyönyörű barna szemekben.
- Persze, segítek. - És
elkezdtem mondani/magyarázni. Mikor
végére értem láttam rajta, hogy tényleg megértette, mert mintha fény gyúlt
volna ki ott benne, úgy nézett rám.
- Köszönöm szépen! Már
végre megértettem. Te leszel mindig a tanárom, ha nem értek valamit- mondta és
adott egy hosszú, finom, cuppanós puszit az arcomra.
- Semmiség volt! Nincs
mit, és máskor is szívesen segítek!- fejeztem be, mire elkezdett csörögni a
telefonom. A kijelzőn Barbi mosolygós feje látszott, és ezt Kata is észrevette.
Sajnáltam, de fel kellett vennem. Mi van, ha valami fontos?
- Szia, édesem !
- Szia!
- Mi történt? –kérdeztem.
- Képzeld néztem egy
magazint, amiben volt egy csodálatos ruha, hozzáillő táskával és cipővel.
Szerintem neked is tetszene. Átjössz megnézni?- kérdezte, én meg megbántam, hogy
felvettem a telefont. Ilyenkor nem tudom elviselni, de olyan csinos és jó teste
van.
- Persze. Átmegyek. Utána
meg megveszem neked- mondtam, mert úgy is ezt akarná. Kata furán nézett rám, de
nem tulajdonítottam ennek nagyobb figyelmet.
- Tényleg? Köszönöm!
–sikítozott hangosan, amit még a mellettem ülő lány is meghallott. Szomorú
volt,és csalódott. Leraktam a telefont, felálltam és elindultam az ajtó felé.
- Szia, Harry! Köszönöm a
segítséget!- köszönt el Kata.
- Szia. Ma nem biztos,
hogy hazajövök. Szólnál ma a többieknek?- kérdeztem. Bólintott és kimentem a
szobájának ajtaján. Lementem a lépcsőn felvettem egy kabátot és az én agyon
hordott barna cipőm és már mentem is ki a bejárati ajtón. Kiválasztottam az öt
kocsi közül egyet és indultam is el az én barátnőmhöz.
*másnap*
Este tényleg nem aludtam
otthon. Barbival hasznosan töltöttük az időt. Megkapta tőlem azt a ruhát, azzal
a táskával és cipővel. Az egész úgy kezdődött, hogy bementünk az ajtón és ő felpróbálta
a ruhát, amiben kijött hozzám. Én a látványtól-és szerintem más fiú is ezt
tette volna- felizgultam. Elkezdtem közeledni hozzá, mire ő is jött felém,
felemeltem a derekánál fogva, és felvittem a szobánkba. Mikor felértünk
ledobtam az ágyra- persze óvatosan- és kezdetét vette csókcsatánk. Elkezdtük
egymásról levenni a ruháinkat. Mikor elfogytak a ruhadarabok, testének minden
egyes részletét behintettem puszikkal. Mikor megunta, fordított a helyzetünkön.
Ő került felülre. ( Innentől szerintem tudjátok folytatni ;-) Szerkesztő megjelenítése )
*Kata szemszöge*
Már alig vártam, hogy javítsa ki a dogákat a
tanárnő, mivel mindent ki szokott javítani még az adott órán.
- Ok. Kata Huszár, az Öné
lett a legjobb. Ötös lett. Hibátlan lett. Gratulálok!- mondta, mire én nem
hittem el. Tényleg Harry-vel fogok tanulni. J Kimentem a
dolgozatomért. Még elmondta a többit és mehettünk haza. Mikor hazaértem,
berontottam a házba:
- Köszönöm, köszönöm, köszönöm!
Imádlak! – ugrottam Harry nyakába, és agyon puszilgattam.
- Szívesen, de mit?
–kérdezte, még mindig meglepetten.
- Ötöst kaptam a
dolgozatomra! –kiáltottam örömömben.
- Nincs mit! –mondta és
lerakott. Akkor láttam, hogy itt van közöttünk a számomra hárpia, ő szerinte
meg édeském. Szomorúan néztem Harry-re, aki egy „ez van” nézéssel viszonozta.
Felmentem a szobámba, és gondolkoztam. Mitől jobb ő, mint én? Megnéztem magam a
tükörben, és rájöttem. Kövér vagyok. Barbinak tökéletes alakja van, én meg egy
hájas disznó vagyok. Szombaton Zayn elvisz Bradfordba, hogy bemutasson a
családjának, és hogy megismerjem az igazi apám, de így nem mehetek el. Mit
fognak rólam gondolni? Megvan! Hogy egy semmirekellő vagyok, aki nem is illik a
családba, mert mindenki csont vékony, én meg egy 100 tonnás víziló. Lementem a
konyhába, mert Liam felkiabált, hogy vacsora van. Az asztalnál nagyon finom
csirke volt, sült krumplival, és mindenféle zsíros kajával. Én csak
megrökönyödve néztem, amit Louis is észrevett.
- Kata, mi a baj?-kérdezte.
- Semmi… csak… én …nem
akarok ilyet enni. Nincs valami más?-dadogtam.
- MICSODA?????? -kiáltott
fel Niall, a pókhas. Komolyan mondom, akármennyit eszik, nem látszik meg rajta.
- Mi az, hogy nem kell? Ez csirke. Érted? CSIRKE!!!!!!- kiabálta, miközben
felszúrt egy adagot a villájára és felém nyújtotta.
- Igen értem,de most nem
kérek. Nincs valami gyümölcs? Vagy Joghurt? Apropó felmehetnék a konditermetekbe?
Edzenem kéne!- kérdeztem.
- Persze van. Mit kérsz? Van banán, alma,
narancs, kivi, ananász… - kezdte a
felsorolást Louis.
-ANANÁSZ!!!!!!- szóltam
közbe. Azért választottam ezt, mert 1. a kedvencem. 2. Mert zsírégető.
- OK. Amúgy igen, felmehetsz
a konditerembe. De miért kéne edzened?- kérdezte Louis.
- Mert dagadt vagyok. - válaszoltam,
miközben lerakta elém az isteni trópusi gyümölcsöt. - Köszönöm szépen!
- Na, végre! Nem tudom
honnan jöttél rá, de már épp ideje volt észrevenned az igazságot! Rád férne egy
kis edzés, de inkább a futást javaslom, mert az leviszi az úszógumit a
hasadról, a combjaidról és… mindenhonnan! – mondta Barbi, én meg mérges
lettem,és egyben szomorú. – Csak úgy szólok! Az ananásztól nem fogysz le! –tette
hozzá!
- Köszönöm a tanácsaidat,
lehet, megfogadom - vagy nem -. Tudod, én asszem tudom mitől vagy ilyen vékony-
mondtam neki, mire kérdőn felnézett rám. - A sok ágytornától, biztos nem Harry
az első, és az is biztos,hogy nem egyszer csináltátok,mert Harry nem maradna
veled. Annyi eszed van, mint egy botnak. Semmi- fejeztem be, és bevettem a
számba az utolsó szelet ananászt, és elindultam a konditerembe, ami a tetőtérben
található.
*Harry szemszöge*
Én nem értem Katát. Ő
egyáltalán nem kövér. Jó, van rajta egy kis felesleg, de az kell. Amit meg a
két lány leművelt az durva volt. Mikor az előbb említett lány felment a
lépcsőn, én a barátnőmet itt hagyva kimentem az ajtón és elkezdtem sétálni és
gondolkoztam. Hogy min? Igazából a két lányon. Barbin és Katán.
Az élő show zseniális volt. Igaz, megint párbajoztam, de a zsűri
sem értette miért, hiszen én tetszettem nekik a legjobban. A fiúk
hiperszuperüberkirályak voltak. Én végig táncoltam és énekeltem az egész dalt.
Már végre ott vagyunk a filmstúdióban, persze Harry elhozta
Cicababát is. Szokás szerint talpig rózsaszínbe volt öltöztetve.
-Na jó, akkor sziasztok. Kezdjük a próbát, mert már így is nagy
csúszásban vagyunk. Az első, amit elpróbálunk,a 12.jelenet -ből az első csók.
Kata. Harry kérlek, menjetek a helyetekre!-Göndörke még váltott egy gyors
csókot barátnőjével, és odament a helyére. - Ok, szóval 12.jelenet, első csapó.
Mehet!- fejezte be, és elkezdődött a jelenet.
Épp mentem fel a lépcsőn, amikor majdnem leestem róla, csak
hogy valaki megfogott hátulról.
- Óvatosabban! –mondja Harry.
- Ok. Köszi, hogy nem hagytad, hogy leesek és összetörjem
magam - mosolygok. – Most elengedsz?
- Nem. Felviszlek, még mielőtt megint elesnél. Olyan
szerencsétlen vagy.
- Fel tudok egyedül is menni, és nem vagyok az!
- De hogy nem-azzal a lendülettel felkap karjaiba és úgy visz
tovább.
- Oké, most már lerakhatsz!- mondom már az úti célunknál.
- Jó!- lerak, de nem enged el.
- Olyan szép szemeid vannak! –mondom ki. Erre ő furán néz
rám, de mosolyog. - Vagy is….
- Neked is!- mondja, és közelebb hajol hozzám. Úristen! Erre
várok már mióta! És megcsókol!
Volna!
- Ezt nem engedhetem!- kiabálta
fel valaki, mire Harry úgy megijedt, hogy szó szerint elengedett és elestem.
- Aúúúú! - mondtam, mert nagyon
fájt a hátam. - Most miért kell közbeszólnod!-kérdeztem.
- Mert nem engedhetem, hogy a
barátom megcsaljon. Veled! Aki egy ilyen semmirekellő!
- Hé hé hé! Barbi! Sosem
csalnálak meg! Ez csak egy film,amibe nem történnek igazi csókok. Ok?- kérdezte
Harry.
- Persze! –mondta szomorúan Miss. Rózsaszín.
- Akkor az egészet előröl. Kata,
kelj fel a földről!- kiabálta Kristóf.
- Hidd el, ha feltudnék, már rég megtettem
volna!-mondtam.
-Jajj! Jól vagy? Sajnálom! –vett észre végre
Harry.
- Persze, csak segítenél?- kérdzetem.
- Persze -és felsegített.
-Jó, akkor 12. jelenet 2.csapó.
Mehet!- kiáltotta Kristóf.
Még vagy elpróbáltuk húszszor,
mert Barbika, mindig közbe szólt. Végül ki lett küldve,amit nagy hiszti
követett. Ő sértéseket vágott hozzám, Harry pedig kifogásolta a kiküldést.
Végül még is ki kellett mennie,így Harry mérges maradt, és nem tudtuk
megcsinálni.
- Ezt nem hiszem el! Ennyit nem lehet rátok bízni, hogy egy kis
jelenetet megcsináljatok! - ordibálta, a rendező.
- Nyugi Kristóf! –nyugtattam le.
Ezek után hazaküldött minket, és holnap mehetünk vissza.
- Hát ez vicces volt! –állapította
meg Louis.
- Nem, egyáltalán nem volt vicces.
Ez szégyen, hogy ne tudtuk megcsinálni-mondtam.
- Az! –értett egyet velem Hazza.
- De ugye tudod, hogy ki miatt?
- Igen. Szakítanom kéne vele. –mondta,
én meg azt hittem elájulok. Ez az a mondat, amit már az óta várok, mióta
barátnője van,de nem akarom,hogy szomorú legyen.
- Harry, erre semmi szükség
-mondtam ki.
*Harry szemszöge *
Amikor Kata ezt kimondta,
elszomorodtam, mert most ár tudom, semmit nem érez irántam. Átöleltem és adtam
egy puszit az arcára, mert végül is nem akarja, hogy szomorú legyek, pedig pont
ő utálta őt a legjobban.
- Ezt miért kaptam? –kérdezte.
- Mert olyan kedves vagy velem, pedig
tökre elhanyagoltalak. - mondtam, mire viszonozta a tettem.
Sziasztok! Köszönöm a kommentet Fanninak! Meg is hoztam az új részt. Remélem tetszeni fog!
Mikor ezt kimondta, azt hittem nyakon
vágom. Azt hittem, ez egy testvéri nap lesz, erre meg kapcsolódik hozzánk
Barbie és Ken. Az utunk először a csodálatos London Eye-hoz vezetett. Igaz már
voltam itt, de a tesómmal mégis csak jobb élmény. A fiúk elintézték, hogy mi
egy külön „kapszulában” legyünk, úgyhogy el kellett viselnem a szerelmes párt.
Egész végig csókolgatták, meg ölelgették egymást. Nagyon rossz volt nézni. A
legtetején, hirtelen megállt az óriáskerék, amit szerintem Harry előre
megbeszélt a pénztárossal. Ami különös volt, hogy rajtunk kívül senki nem volt
az óriáskerekűn, csak mi.
- Barbi, ne félj, én vigyázok rád!
Itt vagyok melletted! Nyugi!- mondta Harry a barátnőjének.
- De.. De… De magasan vagyunk! Én
félek! Ki fogunk esni!!!! – sikította a szőkeség.
- Te hülye vagy! Hogy esnénk ki
innen?- kérdeztem elég bunkón.
- Most miért kell beleszólnod? Senki
nem kérte, hogy gyere velünk!- mondta, én meg azt hittem leütöm.
- Mi van? Mi Zayn-nel ezt egy tesós
napra terveztük erre ti, Göndörkével idejöttök, és elrontjátok a
napomat-kiabáltam.
*Harry szemszöge*
Direkt megkértem a pénztárost, hogy
állítsa le, és, hogy ne engedjen fel senkit a „járműre”.A tervem az lett volna,
hogy adok Barbinak egy ékszert,ami nekem nagyon tetszik,és szerintem neki is
tetszene. Erre nem tudom odaadni, mert a Kata már megint elkezdte Őt piszkálni,
ezért adtam egy jelet,hogy indulhat tovább az óriáskerék. A veszekedésé tovább
folytatódott. Nem tudom mi ütött Katába az utóbbi napokban, de egyre
ellenszenvesebb. Az tény, hogy kezdek hozzá egy kicsit vonzódni, de ő biztos
nem érez úgy irántam, mint én ő iránta. Amúgy is Zayn nagyon nem örül neki.
Mikor kifaggatott, nagyon kiakadt, és szépen szólva a tudtomra adata, hogy ne
érjek a húgához.
- Végre elindultunk!- kiáltotta a
Kedvesem, és utána megcsókolt.
- Ja, végre!- morogta Kata.
Mikor leértünk bő negyed óra alatt, Kata
azonnal elment, Zayn pedig utána. Mi még
megettünk Barbival egy fagyit, aztán még mentünk ide-oda.
- Harry! Harry! Mióta van barátnőd?
- Hogy hívják?
- Hol ismerkedtetek meg?- kérdezték a
riporterek. A francba! Nem volt rajtam álruha. A kérdéseket figyelmen kívül
hagyva, és Barbit magam után húzva stoppoltunk egy taxit és mentünk haza. Hát
ennyit a közösen töltött napunkról.
*Kata szemszöge*
Ahogy leért az óriáskerék elkezdtem
hazafutni. Ez volt életem legrosszabb napja. Látni azt, hogy a fiú, aki tetszik
nekem más lánnyal csókolózik,aki meg sem
érdemelné ezt a fiút szörnyű.
Egyszer csak Zayn kiáltott utánam: -
Kata, állj már meg!- teljesítettem a kérését és megálltam.
- Na, végre!- mondta lihegve. –De
gyors vagy!- mosolygott. . Miért futottál el? Vagy mi van? –kérdezte.
- Zayn, én nem bírom ezt nézni.
Utálok élni. Tudod milyen rossz azt látni, hogy ez a lány kihasználja Harry-t
és Ő ezt észre sem veszi?- kérdeztem sírva.
- Figyelj, én nem akarok ebbe
beleszólni, de tudod, hogy nem örülnék neki, ha összejönnétek. De e miatt ne
szomorkodj! Elmegyünk fagyizni? –kérdezte.
- Nem megy .Haza kell mennem utána a
stúdióba készülődni. Holnap pedig ugye a filmezés veletek –mosolyogtam el a
végét, mert akkor Harry közelében lehetek.
- Hát jó, akkor majd találkozunk.
Vagyis már ma is fogunk, mert mi vagyunk a sztárvendégek- fejezte be. Na, igen
a Best Song Ever-t fogják előadni. J
A gyakorlás egész jól sikerült,
kivéve azt, hogy Louis olyan kritikákat vágott a fejemhez,ami nem túlzottan
esett jól. De hát, ezekből tanul az ember. Az élő show-ban Avril Lavigne-től a
Wish You Were Here-t fogom előadni.
Mikor visszaértem a Direction Házba,
Harry már nem ült a kanapén, de Zayn már hazaérkezett.
- Szia Zayn, milyen volt Perrie-vel?
–kérdeztem.
- Szia! Nagyon jó volt végre
kettesben lenni vele egy nyugodt étteremben, ami csak nekünk volt lefoglalva-
mesélte boldogan.
- Óh, ez olyan cuki, és romantikus! Örülök,
hogy ő a barátnőd és nem egy ribanc.
- Én is örülök, hogy megismerhettem.
Amúgy Kata! Lenne kedved holnap egy tesós napot tartani? Mert akkor elmehetnénk
egy csomó helyre, például, amit még nem láttál, és meg akarod nézni. Persze
csak Londonon belül- tette hozzá.
-
Persze! Hánykor?
- 10 órára gondoltam, mert az nincs
se túl korán, és sok idő tudunk együtt tölteni.
- OK. Nekem megfelel, de este X-Factor
van. Zayn! Nem láttad Harry-t? – kérdeztem kíváncsian.
- Mikor hazaértem beszéltem vele, és
utána elment, pedig nem is mondtam olyat, amitől megbántódhatott volna, és
addigra végzünk.
- OK. Akkor majd hazajön. Felmegyek a
szobámba- mondtam és felszaladtam a lépcsőn, persze majdnem elestem, és Zayn
utánam kiabálta, hogy „Óvatosabban”!
*Másnap*
Miután az ébresztő, felébresztett
9-kor, lementem a konyhába reggelizni, nagy meglepetés ért. Harry mellett egy
szőke, Barbie babának kinéző, cicababa ült, és nagyon falták… egymást.
- Jó reggelt!- köszöntem viszonylag
boldogan.
- Jó reggelt Hétalvó
Királykisasszony! –mondta mosolyogva Niall.
- Szia, Húgi!- köszönt Zayn. A
többiek is odavágtak valami köszönést, én pedig csináltam magamnak reggelit.
- Nekem is csinálsz?- kérdezte Niall.
- Ha nem köszönsz nekem legközelebb
így, és kapok tőled egy Irish puszit- mondtam neki a feltételt!
-OK. De akkor kapok? - értetlenkedett.
- Igen kapsz- mondtam nevetve. Mikor
kész lett a plusz 6 (!) szendvics, leültem Niall mellé, és odaadtam neki.
Mivel, elfelejtette az egyik feltételt, ezért duzzogva elvettem tőle a
maradékot, amire értetlenül nézett rám. Odanyújtottam hozzá az arcom és
mutattam mit csináljon. Vette a célzást, és adott egy puszit, mire én
visszaadtam neki a reggelijét.
- Ez milyen cuki volt, hogy nyomul a
kis szöszire. Előre szólok, hogy nincs esélyed nála! –mondta nyávogós hangon
Harry barátnője (?), mire én értetlenül néztem rá.
- Mi? Niall csak az egyik legjobb
barátom itt a házban, és ha valami csoda folytán többet éreznék iránta, és ő is
viszonozná és járnánk, akkor én legalább nem a pénze miatt buknék rá, mint te
Harry-re!-mondtam egyre hangosabban.
- Kata, beszélhetnénk egy percre?- kérdezte
Harry elég mérgesen.
- Persze! – mondtam ugyanolyan hangon,
mint a Pink baba. Kimentem, és vártam, hogy Morci, miért akar velem beszélni.
- Te mégis miért beszélsz vele így? –kérdezte
halkan, de mégis hangosan.
- Mégis hogyan?- kérdeztem vissza
ezzel az agyát húzva.
- Kata, ne szórakozz velem! Nem
beszélhetsz vele így, mert idehozom és ezt hallja. Most mégis mit fog szólni? –kiabálta.
- Harry, te nem figyelsz? Ő kezdte az
egészet, azzal, hogy szapul!- kiabáltam már én is, mert nem tudom elhinni, hogy
engem hibáztat.
- Hagyd őt békén! –mondta nyugodtabban
és visszament a barátnőjéhez. Felmentem a szobámba, felöltöztem,
és
visszamentem a konyhába.
- Zayn! Indulunk?- kérdeztem.
- Persze, csak felveszek egy
álruhát!- mondta.
- Jó, de siess, mert minél hamarabb
el szeretnék innen szabadulni!- kiabáltam utánam.
- Hová mentek? –kérdezte a hárpia.
- Ahhoz semmi közöd! – vágtam hozzá, mire
Harry dühösen nézett rám.
- Csak várost nézni- mondta Göndörke.
- Mi is menjünk! Kérlek! – nyávogta!
- Ok, Barbi, menjünk! Szerintem mehetünk
mi is velük- mondta mosolyogva Harry. Szóval Barbi-nak hívják. Illik rá a név!
-
Mondták már, hogy illik rád ez a név? - kérdeztem.
- Nem- válaszolta.
- Kár, pedig ennél jobb nevet is
találhattak volna rád- folytattam. Pink baba, csak értetlenül nézett körbe.
Szuper, még az esze is a helyén van J (remélem, érzitek az iróniát Szerk. megjelenítése)
- Mehetünk! - szaladt le a lépcsőn, Zayn.
- Ok, de csatlakozik hozzánk két ember,ha nem
baj - mondtam,és reménykedtem abban hogy azt mondta hogy baj,de nem .